Thunderspire - Kilencedik Nap

HomeAdventure LogCharactersWiki MainClues

HomeAdventure LogCharactersWiki MainClues



Tizenegyedik játékalkalom – Változik a felállás(01.10.2012 – Hétfő)

Mirtul 15. napja

Miközben a csapatunk a következő lépéseit tervezi kedvelt kocsmájában, két pökhendi drow lép be a kocsmába. Természetesen minden nyúlbélában megfagy a vér eme undorító alakok láttán. Egyedül nekem van merszem hallgatózni, viszont én nem értem azt a kutyaugatást amit beszélnek.
Tickwik megszóllítja Surina-t mert a többiek felfigyeltek rá milyen borús lett a hangulata mikor a drowk beléptek. Surina képtelen útálatát kendőzni – teljesen érthetően – és beleköt a két sötételfbe. Mikor a többiek is megmozdulnak a feszültség érezhetően növekszik.


Kétes kimenetelű tárgyalás kezdődik és egyezkedés a harc elkerülése érdekében. Talán a csapat inába szállat a bátorság ahoz, hogy felvegye a harcot ezzel a két gizda denevérrel. Úgy tűnik azonban, Surinába még nő létére is több kurázsi szorult mint belénk és megtámadja őket. Annak ellenére, hogy milyen haszontalanok, néha egy-két nőstény azért tud meglepetés okozni.
A szimpátia vonz, az útálat hajt, a vér követel. Igyekszem a vérző Surina-t kimenteni, persze ez az ócska fegyver ismét cserben hagy, már vagy húsz éve le kellett volna cserélnem… Az első kör után mindanyiuk meglepetésére a kocsma közepén terem maga az Ordinator Arcanis. Mielőtt kettőt pislantanák, egy ismeretlen , hideg és mégis bűzlő teremban találjuk magunkat kettő minotaurusz, a két drow és az Ordinator Arcanis által körbevéve. Megkockáztatom, erre még a csökott lábú törpjeink térde is megremegett.


Nyílvánvalóan bántotta az Ordinator finom orrát az a kis bunyó ezért valami kétes törvényekre hivatkozva meg akar bünteti minket. Hiába egyezkedünk vele, nem hajlik a jó szóra. Nem csoda, a varázslók sosem voltak ésszerű figurák…Hogy vérszomját csillapítsa, az Ordinator legalább Surinát kivégezteti, minket pedig egy varázslat útján átteleportál egy másik szobába, látszólag egy laboratóriumba. Előnytelen helyzetünket kihasználva, erejét fitogtatva az Ordinator Arcanis kifaggat bennünket Paldemaral és a küldetésünkkel kapcsolatban. Szó szót követvén egyszer csak az Ordinator a maszkját levéve felfedi kilétét, valójában ő Orontor. Általános megdöbbenés.


Érdekes módon, a maszkjával együtt mintha a parancsolgató, beképzelt modorát is levenné és barátságosabb, szinte könyörgő hangnemre vált. Segítségünket kéri, mire az évek alatt tökéletesített képességeimet kihasználva, meggyőzöm, hogy ahhoz bizony pénz kell. Nagyon sok pénz. Erre ő hatalmas vagyont ajánl cserébe ha Paldemart eltesszük láb alól. Hozzávetőlegesen, Orontor elmondja, hogy Paldemar már négy varázslót tart fogva, és minden bizonnyal nem azért, hogy legyen kivel sakkoznia esténként. Ez beleillik abba, hogy Paldemar már egy ideje kivált a Saruun Mágusainak rendjéből és renegátként valószínűleg azon töri a fejét, hogyan is tudná megbuktatni a rendet. Továbbá Orontor úgy sejti, hogy ez a Paldemar át akarja venni a hatalmat az összes(!) bronz minotaurusz felett, viszont ehez az kell, hogy megtalálja minden egyes medálnak a kulcsszavát.

Mivel fél, nehogy megszólják a szomszédai, csak úgy nem engedhet minket vissza a városba, hiszen törvény szerint nekük már halottaknak kellene lennünk. Két lehetőséget vázol fel:

  • visszatérünk Seven Pillared Hall-ba és vállaljuk, hogy majd valószínűleg besúgónak néznek,
  • alakváltunk drow formába, hogy ne ismerjenek fel.
    A csapat végül úgy dönt, hogy ideiglenesen drow formájában fojtatja a kalandjait.

Még mindég nem sikerült megszoknom ezt a förtelmes drow bűzt mely belőlem árad, útálom. Nem is beszélve arról, hogy a tükörképemet látván ösztönösen fegyvert rántok…

897. Mirtul hava 04.
Vedran



A Holtak Könyve – Tizenegydik játékalkalom






Tizenkettedik játékalkalom – A Drow-Duergar barátság mélyítése (08.10.2012 – Hétfő)

A főtéren jutott eszembe (minő csoda ez az egyre gyakoribb jelenség), hogy hirtelen szerepjátszmánkban nem gondoltunk bele, hogy Rothar legvalószínűbben nem ad ki szállást. Fel is teszem a többieknek a kérdést, mitévők is legyünk, s eljátszadozunk a gondolattal, hogy beköltözhetnénk a régi duergár tanyára.

Akkor mielőtt belekezdenék mai emlékirataim bővítésébe, letisztázom még egyszer mi is vagyok (mivé lettünk). Most egy drow nőstény vagyok, a fedőnevem Fül Krunia. Selymes bőrömhöz és puha izmaimhoz képest belém fér még valódi szívósságom és erőm. Csupán a magasságot és karcsúságot nehéz megszokni. Még jó, hogy nem tart örökké ez az alakváltás dolog, hiszen nem értem, hogyan is bírják az ilyen testépítésű fajzatok a folytonos guggolást. Cimborám Errich viszont élvezi a dolgot, bár ahogy kiderül, neki sem kedvez az egyensúly hiánya harc közben. Az ő neve most Ranaghar Erdon. Mindannyian illithid vadászokat színlelünk, s a drow szokásokhoz illően, én, mint nő, parancsolhatok az alattvaló férfi drowoknak. Mint mindig, érdekes a khai, mivel csapatunk másik nőjébe Torrhen változott. A fene vigye el, a modora maradt a régi. Így hercegnő lett belőle, az a mesébe illő finnyásfajta. Ha nem látnám, eszembe sem jutnak a régi történetek. Lehet, az emlékeimet ilyen kis kapcsok tudják visszahozni?

Mindegy is. Mi ketten papnők vagyunk, Torrhen, vagyis Arthana Qucmeckyu még ennek tetejébe a legnemesebb vérű közülünk. Ezzel, hiszem, nem egy lehetőséget bírunk javunkra fordítani. „Hű követőink, testőreink, és szolgáink”, Errich mellett még Korell Drow, a kedves Tickwickünk, aki az alakváltás óta nem igazán önmaga. Hallgataggá vált, lehet még nagyobb rasszista, mint Vedran? Erről majd elbeszélgetek vele. A szerencsétlen Vedran kamuneve pedig Jardiin Deviir. Ahhoz képest, hogy kellett bizonygatnunk az átváltozásunk hasznosságára, ő lett a legsötétebb és legbüdösebb.

Ilyen formában nekihevültünk egy rosszarcokkal telített helyre, s betértünk Rotharhoz. Ott sokkal lazább fogadtatásunk volt, mint e kalamajka kezdetén a két drownak a Half Moon Innben. Könnyedén meg is tudjuk a tulajtól, hogy esténként itt kajálhatunk, meg felajánlja nekünk a galamblyukakat, mire az ott lévő Brugg azonnal aranyat szimatolván pénzért kínalja azokat nekünk. Itt Arthana hercegnősködik, minek az eredménye az, hogy társaságunk többi tagjának borzalmára, megbeszélem Bruggal, hogy naponként 7 aranyért lakhatunk a duergár tanyán. Annyiban maradunk vele, hogy a pénzt Rotharnál hagyjuk, s hogy Arthanát inkább kerülné.

A tanya nem semmi, szerintem ekkora házban még nem laktam. Nagyobb a Half Moonnál is! Torrhen bemegy kedvese volt szobájába és ott különcködik. Mi többiek pedig találunk egy négyágyas szobát. Itt Errich ki is oszt engem, rossz alkudási tehetségeimre tesz szemrehányást. Próbálom csitítani, elvégre nemes gazdagokat játszunk, meg csak nem időzünk itt el annyit. Ha majd problémáznak, hát kifizetem én, ha túléljük, úgy is kapunk annyi aranyat, hogy több problémánk lesz vele, mint amennyit me-gold.

Kis gondolkodás után rájövünk, hogy ilyen alakban a lovainkért nem igazán mehetünk, így nekivágunk a Horned Hold munkásainak irtásába.

Út közben a khai még egy furcsa fordulattal áll elő, ugyanis egy drow nőbe futunk bele. Igazi-e, vagy ő is csak alakváltó? Egyelőre nem mélyedtünk az ilyesmikbe. Minden esetben a neve Myrzyne Kival, rajta bőrruha és kézi íjpuska. Azt állítja, hogy a nem tetszett neki a kasztrendszer Underdarkban, s ezért menekült annak Phaervorul nevezetű városából. Már járt bent a duergároknál és hasonlóképen ki akarja nyírni őket, mint mi. Ezért össze is társulunk, odázva az ismerkedés beszédi formáját.

A hátsó ajtóhoz érve (ahonnét pár napja elszöktünk halálunk elől), a csapatunk régi képességét bizonyítván, eléggé tehetetlen és bölcstelen a felől, hogy mitévők legyünk. Myrzyne és Jardiin nem tudják kinyitni az ajtót, valószínűleg belülről van bereteszelve. Erre azt gondoljuk ki, hogy majd Jardiin szürcsöl illithidet utánozva, hátha ez segít trükkünkben. Többiek elmegyünk a főbejáratig, s ott próbálkozunk a hazugságainkkal, de egyértelműen nem lehet kétszer is túljárni az eszükön. Ezért visszamegyünk Vedránhoz aki még mindig szürcsöl, s szétzúzzuk az ajtót.

Ezek felkészültek, ahogy sejtettük is, megsértette büszkeségüket a múltkori játszmánk.



A Holtak Könyve – Tizenkettedik játékalkalom






Tizenharmadik játékalkalom – Túlerő (15.10.2012 – Hétfő)

Vannak valami elit katonák, egyes duergárok óriásokká válnak, mások láthatatlanná, egyet sikerül csak megölnünk, mire Murkelmor betorpan még egy sereggel. Meg se tudjuk sebezni, de ezért én már megérzem a halál illatát. Annyira nem kellemetlen, amennyire kelletlen. Menekülőre fogjuk a dolgot, mivel nem csak én kezdtem el mélyen vérezni, ezeknek a közérzetük elszántabb, mint a mienk. Arányban is van a főszámokkal.


Most itt csücsülök az ágyamban, a fájdalmaim csak nagyobbak a sörhiány miatt. Jó lenne belopni ide egy-két hordót.
Vigyáznom kell, hogyan nevezem bajtársaimat, így, hogy velünk van ez a Myrzyne. Remélem, nem marad velünk, mert bajok adódhatnak abból, hogy egyikünk sem drow. Kivéve ha tudathasadást szenvedünk addig, vagy bejön neki a vegyes khai-csapat. Duergár meg törpe, mindkettőnek lába görbe, drow és tünde, hogy felejtsd, kettő sört küldjbe! Huhuhu.





A Holtak Könyve – Tizenharmadik játékalkalom

Thunderspire - Kilencedik Nap

Bankrot pedjaster